Bevezető

Háromgyermekes családként újra hosszú útra indulunk, 17 napon át nagyrészt kempingezünk az Északi-tenger vidékén Németországban majd Hollandiában. Ezután Belgiumon át Luxemburgba utazunk, majd Köln-t útbaejtve haza. Két kisebb sátrat, felfújható ágyakat, kempingfelszerelést viszünk magunkkal, autónk egy tetődobozzal is felszerelt Renault Kangoo. Korábbi, skandináv (2009) és lengyel (2011) túránkról blogjaimban olvashatsz:
fertod-nordkapp.blogspot.com
lengyel2011.blogspot.com

További tippek németországi utazásokhoz az alábbi linken:
www.nemetorszag-utazas.lap.hu
www.eszaki-tenger.lap.hu


Follow by Email

2012. augusztus 26., vasárnap


Az alábbi táblázat vázlatos sorai még tervként, az út előtt készültek, a szöveges rész pedig utólag került be. Az utazáson a táblázatot vittük magunkkal, abban voltak a legfontosabb információk, mikor, merre, hány km, és egy-két cím. A felkészülés, böngészés, olvasás több hétig tartott, mire összeállt a pontos terv. Ezúttal a biztonság kedvéért mindenhol előre foglaltuk a szállást.

Nap

program

km

szállás

költségek

megjegyzés

Aug.5.vas.

Fertőd-Lübeck

1050

Foglalva: JuHe Altstadt

22.50x5+0.84x2= 114 €

Parkolás

vacsora

Reggeli van, vacsora nincs.

Vacsora a városban.

Hátizsákba egy éjszakás cuccot pakolni,+ városnéző kishátizsák

Aug.5. Reggel röviddel fél hat után elindultunk Ausztrián és Csehországon át Lübeck felé. A korai vasárnapi időpontnak köszönhetően egy órán belül már Bécsnél jártunk, majd onnan Brno felé részben főúton és településeken át utaztunk. Csehországban matricát kellett venni, 18 € a tíznapos. Többszöri megállással tettük meg az 1050 km-t, dugók csak Németországban voltak Berlin felé közeledve és a Berlintől délre vezető gyűrűn. Így kb. egy órát vesztettünk. Eredeti terveink szerint Lübeckben vacsoráztunk volna valami egyszerű helyen, de a késés miatt végül megálltunk egy autópálya melletti Mc Donaldsnál. A menükhöz olimpiai kólás poharak is jártak itt. Este nyolc körül érkeztünk meg a városba, ahol nem találtunk parkolót az ifjúsági szálló közelében, de a kis folyó másik oldalán a kongresszusi csarnoknál igen. Először beálltunk az elsőbe, ahol volt szabad hely, de aztán kiderült, hogy a következőben jóval olcsóbb a parkolás (amit csak hétfő 10-től kell számolni), 1€/óra vagy 5€/nap, így átálltunk oda. A közelben zajlott a Duckstein zenei-kulturális-gasztronómiai fesztivál, azon keresztülmenve jutottunk el a kis gyaloghídhoz, amin átkelve csak 1-2 perc volt a JH Altstadt. Itt bejelentkeztünk és elfoglaltuk a szobát. A családi szobában van két emeletes ágy és még két ágy, egy asztal székekkel és szekrények, nagyon tágas és az ablakokból régi vöröstéglás házakat látunk. Zuhany és wc is tartozik a szobához, Benji szerint ilyen helyen lenne jó táborozni. Ágyneműt adnak, amit nekünk kell felhúzni és másnap le, majd levinni, és kisöpörni a szobát.

Még sötétedés előtt tettünk egy sétát a városban, hiszen egészen az óvárosban vagyunk és a városháza egy sarokra van. A gyerekeknek is tetszett nagyon a város, hétfőn részletesebben megnézzük majd. Megtaláltuk a városházát a piactérrel, a Niederegger marcipános házat, a Marienkirche-t az ördögsziklával, a Buddenbrook-házat, a Szent Lélek ispotálynál már sötét volt, onnét visszajöttünk.

A nap nénije a gyerekek választása szerint az a néni lett, aki a hajóstársaság épületéből kilépve elesett a lépcsőn, és Zoli felsegítette. Ide benéztünk, étteremként is működik, gyönyörű a belső tere, fára festett falakkal és mennyezettel. A nap bácsija jobb híján a recepciós.

szoba a Lübeck-i ifjúsági szállón

Niederegger marcipán kirakata

városháza és piactér a Petri-templom tornyából

Ami a fiúknak nagyon tetszett: tudományos túra a belvárosban

az egyik túraállomás

templomkilincs

Dagebüll, kész a sátor




6. hétfő

Lübeck – városnézés, belváros. Niederegger marcipán. Templomtoronyba felmenni. Lübeck - Dagebüll

204

Foglalva: kemping Moin-Moin.

Városnézés, esetleg belépő.

Ebéd

Szállás: 20-22€

Vacsora: főzés kempingben

Aug. 6. Esős napra ébredtünk. 7-től 9-ig volt reggeli, így időben lementünk. Ahhoz képest, hogy ifjúsági szálló, az önkiszolgáló büféreggeli tartalmazott többféle kenyeret, zsemlét, lekvárokat, mézet, joghurtot, gabonapelyheket, sajtokat, felvágottakat, zöldséget, teát, kávét, tejet, vizet. Nagyon jól bereggeliztünk, mivel diákszálló, el kell takarítani magunk után az asztalt, le is kell törölni. Végül 116 €-t fizettünk ötünknek a szobáért reggelivel, benn a belváros közepén. A parkoló autónkhoz visszavittük az éjszakázós cuccainkat, cipőt cseréltünk esős időre, aztán vártunk ott jó fél órát, mert nagyon eleredt az eső, úgy nézett ki, el sem akar állni. Mikor kicsit csendesedett, elindultunk és megnéztük kívülről a Holstentor-t, a bábmúzeumot, bementünk majd fel lifttel a Petri-Kirche tornyába, mire az eső szinte teljesen elállt. Azt követően az Untertrave-n található marcipánműhelybe mentünk, itt hirdettek marcipánbemutatót, amelyen végül Noémivel vettem részt. A tulajdonos irányításával marcipánrózsát és kutyát készítettünk, és még elmesélt sok érdekeset a marcipán történetéről. Például egészen 70 évvel ezelőttig még vagy 200 marcipánkészítő volt Lübeckben, ma már csak alig néhány van, és hogy honnan jön a mandula, milyen figurákat készítettek eddig, és hasonlók. Ahhoz azért túl gyorsan beszélt erős észak-német dialektusban és sokszor háttal nekünk, hogy követni tudjam, miközben Noéminek fordítok, a kezemmel marcipánt formázok és próbálom azt is figyelni, hogy ő mit csinál a marcipánnal.

A fiúk ezen a műhelymunkán nem akartak részt venni, süteményt azért ettek meg fagyit, hanem a belvárosban megkeresték a tudományos séta állomásait. Ez egy sétaút a belvárosban különböző tudományokhoz kapcsolódó pontokkal, ahol egy-egy eszközt, jelenséget szemléltetnek szabadtéri eszközökkel és leírással, pl. abakusz, szélorgona és hasonlók.

A városházánál találkoztunk újra, sült kolbász lett az ebéd illetve a fiúknak kínai menü kicsit odébb, majd megkerestük még újra a Szent Lélek Menhelyet, ami zárva volt, és a pici házakat sem találtam meg, amiket 21 éve, mikor itt jártam, kívülről megnéztem. Még benéztünk a Niederegger marcipánosboltba, Zoli, aki mindkét féle marcipánt kóstolta, megállapította, hogy a másik, kevésbé híres marcipánosnál finomabb volt, és a fagyi is nagyobb és jobb volt.

Majd visszamentünk az autóba és Dagebüll-ig jöttünk, ami már az Északi-tenger partján fekvő kis település. Itt a Moin-Mion kempingben vagyunk, ez 26 € ötünknek egy éjszakára. Az előző éjszaka egész éjjel esett itt, így több helyen áll a víz a kempingben, kerestünk valami kis kiemelkedést, ahová először a barna szél-, eső-, napvédőt húztuk fel, majd a két sátrat. Sonkás-sajtmártásos tésztát főztem, ettünk, majd lesétáltunk a partra. Ha esne az eső, az rosszabb lenne, mert most csak a szél fúj, és hűvös van. Indulnak innét hajók a közeli Hallig-okra és szigetekre, füves a tengerpart, éppen dagály van, és színes házikók, bódék állnak a parton, ezek egykor volt tehetős mesteremberek és kereskedők leszármazottainak az öltözőbódéi. A kemping elég egyszerű.

Hogy mik azok a Hallig-ok és miért vagyunk itt, majd később leírom.

A nap  nénije a kempinges néni, a nap bácsija a marcipánmühelyben a piros sapkás bácsi lett, aki a show-t vezette.

7. k

Dagebüll pihenés, tengerpart, körülnézés, esetleg bicikli

0

Moin-Moin

20-22€

Főzés ebéd és vacsora

Aug. 7. kedd

A mai terv szerint tengerparti pihenés lett volna észak-német módra, de az erős szél és a visszatérő esőzések miatt erre nincs mód, bár a 17-19 fok még nem lenne zavaró. A legrosszabb az állandó szél, amihez nem vagyunk hozzászokva. Ez pulóveres-esőkabátos öltözetet jelent egész nap.

Reggeli után autóval elindultunk, hogy körülnézzünk a környéken, amennyire az idő engedi. Először kicsit délebbre egy kikötőt néztünk meg és bementünk ott is az apály után visszamaradt tengerfenékre, ami egyáltalán nem hideg, ebben az időben inkább kellemes langyos. Ilyen talajon tervezünk csütörtökön Wattwanderung-ot  csinálni, vezetéssel. A tengert hívják itt úgy, hogy Wattenmeer, pontosabban azt a lapályos részt, ahol alacsony a víz és jelentős az apály-dagály változás. Apálykor akár kilométereket lehet ezen az iszapos-homokos talajon gyalogolni és megfigyelni az iszapban lévő élőlényeket, persze vezetővel, mert azért veszélyes lehet, ha valaki nem ismeri a környéket. Tehát ezért is vagyunk ezen a részén a tengerpartnak, mert itt lehet ilyen túrákat csinálni.

Ezután kiautóztunk a Hamburger Hallig-ra, ahová egy kis fizetős út vezetett. Fű, szikes rétek, birka, tanya és tenger, sok madár,ennyi röviden a látvány. Mindez természetvédelmi terület vagy nemzeti park. A Hallig olyan dűne, amit lassan belakott az ember, néha még eláraszthatja a tengerár, de egyre ritkábban. A dűne tetején általában tanyák állnak vagy templom is van, van olyan, ahol állandóan laknak.

Később Bradstedt-ben ebédeltünk egy önkiszolgáló német hentes- és pékboltban, ahol volt Mittagstisch, napi menü. Úgy tapasztaljuk, öten 20-25 euró között már szerényen tudunk ebédelni, ha jól körülnézünk. Ma ettünk egy pórékrémlevest gazdagon, 4 rántott húst krumplival, 3 salátát és csapvizet, és a húsokhoz még gombás vagy másféle mártást, ez volt 23 euró. A pékségben vettem finom diós kenyeret is, fel is szeleteltettem, majd reggelire  jó lesz, gondoltam, de a gyerekek már eléggé beleettek.

Még Husumba mentünk el, sétáltunk a belvárosban, persze itt is közbe-közbe elálltunk az eső elől. Lett fagyi is és voltunk egy Nettó-ban vásárolni. Van ami nagyon olcsó: Pomogyon 1.99 200 gr mandula, otthon jóval több, itt 89 cent volt.

Este zacskós levest és császármorzsát csináltam az újra felállított esővédő alatt. Zoli éjjel leszedte, mert a szél folyton megbontotta az oszlopokat és nagyon zajos volt, ahogy a szél állandóan csapkodta. Később kimentünk még a kikötőhöz a szörfösöket megnézni.

A nap bácsija a szomszéd bácsi a kempingben, akivel Zoli beszélgetett, megbeszélték, milyen régi a lakóautója, meg ilyenek. A nap nénije a kiszolgáló néni az ebédnél, aki megkérdezte, honnan jöttünk és hogy hogy tetszik Nordfriesland. Mondtam, hogy elég szeles, erre azt mondta, ma nincs is nagy szél. Most estére úgy tűnik, vagy hozzászoktunk vagy csökkent valamelyest. A kikötőnél már kifejezetten langyos volt a levegő. Pulóverben és esőkabátban, persze.

Dagebüll, kompkikötő: Amrumra és Föhr-re mennek kompok

Strand színes bódékkal

tipikus strand ezen a környéken: töltés, zöld fű
 ti

visszahúzódó víz

kemping, háttérben a napelemmel ellátott vizesblokk

szokásos viselet Dagebüllben: esőkabát, két pulóver, sapka

apály, Noémi a Wattban

kompkikötő Süttsiel

Hamburger Hallig, tanya

így fúj a szél a Halligon

Husum, kikötő


8. sze

Kirándulás: kocsival Niebüll, onnan vonattal Sylt, ott pályaudvaron biciklibérlés, biciklizés Sylten egész nap, majd vonattal vissza

2x12km

Moin-moin

20-22€

Vonatjegyek

Biciklibérlés (25-35 €)

ebéd

Főzés vacsora

Nem keltünk korán, így Niebüll-ben csak a 11 óra körüli vonatot értük el. Itt az állomás mellett nagy parkoló van, fizetős, ott lehet hagyni a kocsit. Schleswig-Holstein-Ticket-t vettünk, ez öt főre szól és ezzel egész nap lehet utazni a tartomány vonatain, kivéve IC-k. Ráadásul, ha még 3 eurót fizetünk, akkor a Sylt-i buszjáratokra is érvényes, vagy a sziget központjától déli vagy északi irányba, egész nap. Ez nagyon jó jegy, amúgy a busz drága lett volna. Westerland-ban, az állomás környékén sok biciklikölcsönző van, kölcsönöztünk tehát biciklit és elindultunk észak felé, a sziget szárazföld felé eső oldalán. Kampen-ig jutottunk, itt már a gyerekek éhesek voltak. Ez azonban nagyon úri (sznob) hely, kizárólag drága boltokkal és éttermekkel – ki fog a puszta közepén Vuitton táskát venni? - , nagy nehezen a strandon találtunk egy bisztró-éttermet, ahol viszonylag normális áron lehetett enni. Az erős szél miatt célszerű volt pokrócba burkolózni, már akinek jutott. Szép a part, fehér homok, szépen hullámzik a tenger, de a fejünket is leviszi a szél, nehezen értjük, hogy mi a jó ebben a németeknek. A szél miatt nem mentünk már el List-ig, és a bicikliket és este hatig vissza kellett vinni, felmentünk még az Uwe kilátópontra, innét jól belátni a szigetet, meg lehet figyelni a dűnék fokozatait, van tiszta homok, van amit már benőtt a növényzet és színesen virágzik, vannak dűnevölgyek. Aztán visszabicikliztünk Westerland-ba, ez volna a sziget központja, meglehetősen elegánsnak szeretné mutatni magát, meglehetősen drága, szép de semmi különös hely. Élelmiszerboltban vettünk még almát és apróságokat, valamint finom kenyeret, leadtuk a biciklit, majd felszálltunk a Hörnum-ba induló buszra, hogy lemenjünk a sziget déli végébe. Ez már nyugodtabb hely, emiatt jobban is tetszett nekünk. Ha több napra maradnánk, akkor inkább itt, biciklizni és túrázni lehet itt is, hajójáratok is indulnak. Ami érdekes volt, hogy Sylt amúgy drága hely, mégis több diákszálló, nyári tábor volt útközben, nagy területeken, szép, újszerű épületek. Ugyanezt, azazhogy diákcsoportoknak ugyanúgy helyük van drága helyeken, tapasztaltuk később Helgolandon is.

Eredetileg egyébként Sylt-en kerestem kempinget, de foglalási szándékomra az egyik kempingből nem is reagáltak, a másikból pedig azt írták, hogy nincs hely, mindezt az időpont előtt 4-6 héttel. (Nehezen hihető indok, sátorral szinte bárhol lehet bejelentkezés nélkül is helyet találni.) Ezért inkább Dagebüll-be mentünk, ott olcsóbb is volt.

Hazafelé a vonaton egy német nénivel beszélgettünk, majd este még főztünk is a kempingben, ez az egyik spáros paradicsomos tésztás nap volt.


Sylt, Kampen, strandlejáró

strand ugyanott, strandkosarakkal

strandbisztró, ebédre várva


Marci a strandon

a hullámok szépek voltak

biciklivel Sylt szigetén, háttérben világítótorony

felvétel az Uwe kilátóból

jól látszik, ahogy az egykori dűnén kialakul a növénytakaró

Uwe kilátó

Zoliról is készül néha kép

Sylt szigetre autóvonattal lehet bejutni vagy komppal.

Visszafelé a Hindenburg töltésen a vonatból fényképezve: kék és zöld

9.cs

Sátorbontás, wattwanderung Dabebüllből vezetéssel Oland Hallig-ig és vissza 10-16-ig, utána autózás Büsumba, alvás ott -este hajójegyeket felvenni vagy másnap reggel fél 9-ig!

100 km

Campingpl. Nordsee, Büsum

Wanderung: 23€

Szállás: 25€

Ebéd: hideg+kisvendéglő

 

Hajójegy: 120€ (kp)

Főzés vacsora

A mai, meglehetősen hosszú nap sátorbontással kezdődött a Dagebüll-i kempingben, majd 10 órára a Strandhotelhez mentünk, ahol már kb. 50 fős tömeg várt arra, hogy Andresen-Petersen (www.wattwanderung.eu ) biológus vezetésével Wattwanderung-ra induljon. Zoli tartott ettől a túrától, mezítláb ebben a szélben, hideg vízben 12-13 km-t gyalogolni, meg is lepődött, hogy ilyen sokan vártak az indulásra. Egyébként a szél csendesedett, a víz nem volt hideg, inkább langyos. A cél a kb. 6 km-re a tengerben fekvő Hallig Oland volt, ahová mezítláb, a dagály visszahúzódásával gyalogoltunk ki, majd az víz újra közeledtével tértünk vissza, kinn a halligon kb. 2 órát töltöttünk. A visszavonuló víz kemény hullámos tengermedret hagy maga után, nem ragacsos és nem sáros, itt-ott kagylók vannak benne, de gyorsan lehet előrehaladni, itt-ott néhány centis vízben, ami nem hideg. Vezetőnk menet közben nagyon sok információt adott a tengermederben élő állatokról, gilisztákról, kagylókról, csigákról, ezek szerepéről a tengermeder és a víz tisztításában. Mesélt a halligok történetéről, az ott élők életéről, és a halligra érve bemutatta az ottani érdekességeket is. Nagyon tanulságos volt a kirándulás, érdemes volt elmenni. A hallig gyakorlatilag kicsi sziget, amelyet időnként elönt a tenger, ilyenkor a dombokra épült tanyákra menekülhetnek a lakosok, akik közül manapság a férfiak állami alkalmazottak és a gátvédelemért felelősek, régebben halászattal és hajózással foglalkoztak. Ennek a kis hallignak 14 lakosa van jelenleg, van iskola is, ahol most egy diák tanul, ezért az állam egy tanári állást is biztosít Oland halligra, aki mindent tanít emellett házmester és más funkciója is van. Minden családnak van egy kis vasúti kocsija (Lore), fűnyírómotorral megy, ott áll a telkek alján, és ezzel a kocsival tudnak a töltésen át kijutni a szárazföldre, ha a töltés nincs víz alatt. Az autóik a szárazföldön vannak.

Visszafelé jövet félelmetes látvány volt a gyorsan közelgő víz, de aggódni nem kellett, mert a meder a part felé emelkedik, vízben nem marad senki. Egyébként megfelelő apályviszonyok esetén akár 25 km-t is meg lehet tenni a tengermederben egyik halligtól a másikig.

Délután öt volt, mire kiértünk Dagebüllbe – amúgy a kirándulás 3-7€-ba került fejenként, és a halligon volt egy kis büfé, ahol süteményt, virslit és krumplisalátát lehetett venni - , innét lábmosás után indultunk tovább Büsumba. Először a hajóállomásra mentünk, hogy felvegyem a megrendelt jegyeket a másnapi hajóútra, majd boltban vásárlás vacsorára és holnapra. Utána a Nordsee kempingben, ahol szintén előre foglaltunk, felállítottuk a sátrakat.

Az idő kicsit javult már a túra alatt is, itt a kempingben pedig már alig volt szél.

gyülekező a Strandhotel előtt

a távolban látszik egy kis sziget, ahová indulunk

a vezetőnk megmutat valamit

felül kabát, de alul rövidnadrág

már majdnem célbaérünk

Oland Hallig közelről


Oland

kilátás a kisvendéglő elől

Oland


Andresen-Petersen úr bemutatja a templomot

indulás visszafelé

mégiscsak kibírta

visszaút

balról jön a víz


jön a dagály

célbaérés

Büsum, kemping

10. p

Utazás Helgolandra 9.15,

Dűnetúrára már a hajón jelentkezni, túra a dűnén, esetleg fürdőzés, estefelé séta a szigeten

 

Hostel foglalva

Szállás utalva+40-45€ a helyszínen fiz.

Ebédrevaló hideget vinni, vacsora a hostelben

A mai napon időben keltünk, reggeliztünk és bepakoltuk a hátizsákokat, majd odaálltunk 8.35-re a közeli megállóba, ahol felvett minket és másokat is az ingyenes transzfer kisvonat, hogy elvigyen a hajóhoz. Azon már nagyon sokan voltak, nem is lett közös ülőhelyünk, így a család egy része kinn, másik része benn ült. Ngyon igyekeztem figyelni a hangosbemondóra, méert még az enternetről tudtam, hogy korlátozott létszámban lehet jelentkezni dűnetúrára, ahol egész közelről napozó fókákat lehet megfigyelni, és ez ingyenes. Be is mondták, és sikerült is azonnal beállva a sorba megszereznem a kb. 30 db-ból 5 jegyet!

Mivel elég szeles, csöpörgős idő volt, az erős hullámzás miatt kiosztották a papírzacskókat. Végül mindhárom gyerek hányt, mi Zolival nem. Az út Helgolandra Büsum-ból 2 és fél órás, de a hajók nem állnak be a kikötőbe, hanem lehorgonyzás után „Börteboot”-tal szállítják az embereket a partra. A dűnéseket egy másik csónakba rakták és minket rögtön a dűnére vittek, ahol egy helyi egyesület aktivistája, egyébként egy Köln közelében lakó zenetanárnő, mesélt Helgolandról és a fókákról, majd elsétáltunk a homokos partig, ahol tényleg ott feküdt 30-40 fóka!

Hihetetlen volt, hogy szabadon élő állatokat ennyire közelről, 30 m-ről meg lehet figyelni, ahogy napoznak vagy játszanak a vízben. Itt kétféle fóka él, egyiket Seehund-nak hívják, a másik a Kegelrobben, aminek kerekebb a feje. A távolságtartás a szárazföldön azért fontos, mert közel menve a fókák megijedhetnek és gyorsan becsúsznak a vízbe, de eközben a fiatal állatok felsérthetik a még nem begyógyult köldöküket. Mikor vízben vannak, közelebb is lehet menni hozzájuk.

Nekünk nem kellett visszasietni a szigetre, így ettünk hátizsákból és a másik oldalra sétáltunk, ahol a partnál újabb fókák úsztak egész közel, és még köveket gyűjtöttünk, mindezt persze esőkabátban, felhúzott kapucnival a szél és néha csapkodó eső miatt.

Később a szigeten megkerestük a szállásunkat, ami a sziget jobb oldalán taláható ifjúsági szálló. Tiszta, rendes két emeletes ágyas és pótágyas szobánk van, saját fürdővel, szép rendezett a szálló, van wi-fi, de sajnos helyhiány miatt a gépet ott hagytuk a kocsiban. A rend ugyanaz, mint Lübeckben, én húzom fel az ágyneműt, én takarítok. Találkoztunk itt egy székesfehérvári fiatalemberrel, aki itt dolgozik most már másodszor fél évet.

A belső udvaron a gyerekek óriás „Ki nevet a végén?”-t játszottak, majd amikor kisütött a nap, felmetünk a hátsó 256 lépcsőn a sziget Oberland részére, ahol a körút egy részét megtettük, hog megnézzük a Lange Anna-t és a Lummelfels-t, ahol sok-sok vízimadár él. Vacsora után az városban sétáltunk, ahol a boltok (duty free) mind bezárnak az egynapos látogatók távozása után. Észrevettük, hogy egy kiskocsmában megy a magyar-svéd olimpiai elődöntő, így gyorsan bementünk az utolsó öt percre. Vesztettek, sajnos. Fagyit még árultak, ezt vettünk, és itt következett a nap másik nagy eseménye:  ugyan mondták, hogy szemtelenek a sirályok, tilos etetni őket, de nagyon megrémültem, amikor váratlanul meglökött valami, félreugrottam, sikítottam, és az a valami egy sirály volt, ami kikapta az egy gombóc karamell fagyimat a tölcsérből, letette a földre és egyben lenyelte!

Ott maradtam üres tölcsérrel, persze mindenki rajtam röhögött. Visszamentem, kértem  bele egy másik gombócot, de arra már nagyon vigyáztam.

A nap nénije lehettem volna, ha én nem én vagyok, helyette lett egy röhögős néni, aki beszállt mellénk reggel a kisvonatba és nagyokat röhögött. A nap bácsija a magyar dolgozó.


indulás Büsumból

úton Helgoland felé

átszállás kiscsónakba

fókák a dűnén

ilyen közel menni nem szabad

Benji, háttérben fókák

Noémi fókákkal

ebéd hátizsákból

a dűne strandja

fóka a kamerába néz



képek a dűnén

a szálló hátsó kijárata ide vezet

ki nevet a végén?

Lange Anna

vízimadarak

A Lange Anna-t védőgát védi



11. szo

Pihenés, séta a szigeten, délután visszahajózás, alvás Büsum

 

Büsum camping

 

Reggeli, ebéd a hostelben

Főzés: vacsora

Nagyon kellemes napunk volt ma Helgolandon. Reggel korán felmentünk Zolival a sziget felső részére újra, sétálni és fényképezni. Nem volt szél, sütött a nap, futók voltak fenn, nem sokan. Reggeli után megnéztük a sziget középső részét és még az egynapos turisták érkezése előtt a boltokat, az édességek beszerzése után a gyerekek minigolfoztak, én megnéztem a sziget középső részét. Ebédre visszamentünk a szállóba, ahol a hátizsákjainkat is hagytuk. Abból az egyik a gyűjtött kövekkel volt félig tele.

Hazafelé a hajón az állhatatos sirályokat figyeltük, amelyek bedobott falatokban reménykedve kísérték a hajót. Kisvonattal visszamentünk a kempingig, ahol a sátrakat és autót hagytuk, vacsorát csináltunk majd még sétáltunk egyet a töltésen. Itt 2013-ra készül el az új strand, most építkezés miatt nem nagy élmény itt nyaralni. Ehhez képest szinte tele a kemping.

kilátás fentről

Hummelbuden

reggel a parton

ebéd a szállóban

Noémi nagy adag nyalókát kért, ilyen vécépumpaszerű csomagolásban

12. v

Utazás Bremenhavenbe, városnézés, vásárlás, Klimahaus megnézni, kikötő

153 km, kompozás

+szállásig

Ottendorf/Ulrike, előtte 1-2 nappal hívni! Vagy: camping

KNAUS Campingpark Burhave/Nordsee

Vagy Rennweide/Dangast

Komp

Klimahaus: 40€

Ebéd

(camping: 30-34 €)

Ebéd útközben/városban

Vacsora vendégként vagy főzés

Büsumból Bremerhavenbe elég sokáig tartott az út, végül mégis inkább Hamburg felé mentünk és nem komppal.  Hamburgtól nyugatra nem autópályán, nagyon szép helyeken autóztunk, almatermő vidék. Bremerhavenben a Klimahaus-ban négy órát töltöttünk, de még így sem tudtunk mindent végignézni. Bremerhaven a 8. hosszúsági fokon van, és a kiállítás alapötlete az, hogy a városból elindulva Dél felé megkerüli hosszában a Földet, közben érinti Svájcot, Szardíniát, Nigert, Kamerunt, az Antarktiszt, Nyugat-Szamoát, Alaszkát, Északi-sarkot és az egyik halligot az Északi-tengerben. Bemutatja az ott élő embereket, szokásokat, életmódot, éghajlatot, mindezt érdekesen. Az elején például vonatba szállunk, úgy megyünk Svájcba, majd felvonóra, stb. A gyerekeknek az útközben megnézett múzeumok közül a Klimahaus tetszett a legjobban.

Bremerhavenből Otterndorfba mentünk Ulrikéhez, aki vacsorával várt minket. Nála aludtunk, Zoli még biciklivel este körülnézett a kisvárosban, én pedig későig beszélgettem Ulrikével. Ő annak a Comenius-projektnek a koordinátora, amelyet iskolánk az ő iskolájával is folytat most, ez az iskola van  a Bremerhaven közeli Schiffdorfban.

Bremerhaven, Havenwelten

csillagos ég a Klimahaus-ban


akváriumok a kiállításon

Klimahaus a Weser felől

Ulrike háza előtt

13. h

Utazás Papenburgba, 14.00 városközpont: vezetés a hajógyárban, majd tovább Hollandiába.

Ulrike-Papenburg: 200 km (2,5 óra)

 

Hajógyár: 34.50€

Ebéd városban

 

Vacsora Marinál

Kényelmes reggelizés után elindultunk Papenburgba, a holland határ közelében lévő kisvárosba, ahol a Meyer Werft gyár van. Óriási luxushajókat gyártanak itt, évente 2-3 db-ot, de jövőre már négyet is. Interneten lehet jelentkezni a vezetésekre, amelyek a városközpontból busszal indulnak a gyárba. Nekünk fél háromra volt időpontunk. Ott maketteket, csarnokokat mutatnak meg, illetve a gyár történetét lehet megismerni. Ez egy hatodik generációs magánvállalkozás, óriási üzemcsarnokokkal, amelybe többször beleférne a helyi templom. Szeptemberben fogják kivontatni azt a hajót, amelyik már kinn állt és éppen a kéményt illesztették és belső munkákat végeztek. Mindig nagy látványosság, amikor a csatornán levonul a hajó az Északi-tengerre, helyenként centiméterek is számítanak, hogy kiférjen. A legtöbb hajóból úszó kaszinó lesz mintegy 3-4000 utasnak, kivételes a Disney hajó, ahol minden van, amit a gyerekek és családok szeretnek, pl. vidámpark, hullámvasút, vízicsúszdák, stb. Már az építéskor két évre előre le vannak foglalva a kabinok az utakra. Több száz négyzetméteres óriás lakosztályok is vannak, ezek kelnek el leghamarabb. Családoknak.

Papenburgból továbbindultunk Leeuwardenbe, nagymamám unokatestvéréhez, Marihoz, aki holland húsgombócos levessel és banános sütivel várt minket. Itt is sokáig beszélgettünk este, Zoli itt is körülnézett biciklivel a városban. Mari nagyon örült a főzőtöknek, mert Hollandiában olyat nem lehet kapni.

a város temploma, ami többször is beférne a szerelőcsarnokba. A szorzót elfelejtettem, talán 30?

Papenburg központja

csatorna a sétálóutcán

szeptember 12-re elkészül


mintakabin a kiállításon

szerelőcsarnok: itt már az újabb hajó készül

rakják fel a kéményt

a kiállítás képeiből: leúsztatás a csatornán

a kiállítás képe: nagy hajó kis csatornában

a kiállítás képe: nagy hajó az autópályán

szintén a kiállítás képe: átkelés a zsilipen, tolatva könnyebb.

festik a kabinok teraszait

hajó elölről: alig több, mint 8 méter a merülése, mégsem billen fel

14. k

Leeuwarden - Uitdam

 

Uitdam

Szállás 37€

Ebéd városban

Főzés vacsora

Már fél 12 is volt, mire Maritól és lányától, Dóritól elindultunk. Mari még palacsintát és fasírtot is sütött nekünk útra, az aznapi vacsorára nem volt gond, a finom húslevesből is vittünk két befőttesüveggel. Este mindent csak melegíteni kellett, a fasírthoz zacskós krumplipürét csináltam.

Uitdamba menet Hoorn-ban álltunk meg, mivel Zoli ott már járt, és szép régi belvárosa, főtere van. Ehhez a főtérhez viszont egy bevásárlóutca vezetett, így benéztünk a Mari által ajánlott Zeeman-ba majd egy sportboltba, ahol féláron kínáltak sátrakat. Ugyan idén nem akartunk még új sátrat, de hosszas gondolkodás után végül 140 euróért vettünk egy hatalmas sátrat, kb. 18 nm. A főtérig elmentünk még, de alig látszott belőle valami, mivel búcsús kirakodás volt mindenféle körhintával. Így már három, elősátorral együtt négy sátorral haladtunk tovább, és ez mind befért az autóba!

Uitdamba a GPS egy kisváros szűk utcáin vezetett, meg mindenféle keskeny kis utakon. Ez a vidék Waterland, sok-sok kis csatorna, töltések és legelő állatok. A kemping az eddigi legjobb, bár a meleg víz zsetonnal megy, mármint annak, aki nem fedezi fel, hogy mind a női mind a férfi részben volt egy-egy kakukktojás zuhany, amelyikből zseton nélkül is folyt a meleg víz. Itt már az új sátrat állítottuk fel, kb. fél óra volt így elsőre, amit a közelgő vihar is siettetett. Lehetett most már esőben is főzni és jól szétpakolni a sátorban. A kemping a tó partján, Amszterdamtól kb. 15 km-re van. Este még mosógépben mostunk és szárítógépben szárítottunk, így hazáig elég lesz a ruha.

Autóút a gáton: "háttérben tó esetleg tenger"

Hoorn, sétálóutca

holland táj, skanzen messziről


15. sz

Autós körtúra, kirándulás

? 200 km

Uitdam

Szállás 37€, Ebéd útközben

Főzés vacsora

A mai napot kicsit rosszul terveztük meg. Eredetileg biciklibérlést terveztünk, és azzal a Schansee skanzenig menni, de a biciklit részben drágának találtuk, részben a kempinges szerint elég messze van. Nem volt igaza, biciklivel kellett volna menni, mert kibírták volna a gyerekek és nagyon szép a táj, vidék, tele csatornával, tanyákkal. Így viszont hamar ott voltunk, 7€ a parkolás, mindent körbejártunk, átkompoztunk a másik oldalra. Az szebb volt, nem volt annyi turista, mint a szélmalmos oldalon. Kifelé menet még hagytuk magunkra sózni a 10 eurós falinaptárt a saját fényképünkkel, amit a bejáratnál lőttek rólunk, majd továbbindultunk nyugatnak. Kimentünk a tengerpartra, mert jó idő volt, viszont fürdőruha nem volt nálunk, így csak Noémi merítkezett meg, többiek csak térdig. Nagy tömeg volt, szép homokos-dűnés tengerpart végig.

Tehát a tanulság, hogy saját biciklit kell vinni, azzal aztán lehet menni bárhová bármeddig. Innét a kempingtől is nagyon jó kis túrákat lehetett volna tenni, ezenkívül kenuzásra is van lehetőség a közelben.

Estére megint megjött a zivatar, sátor jól bírja.


Zaanse Schans



van fűszermalom, olajmalom, fűrészmalom, festékmalom...

utcakép a csatorna másik oldalán

sajtbolt, kóstoló

c
tengerpart, Északi-tenger

holland strandolók

Mönickendamm, parkolás

kempingben, vihar előtt

16. cs

Biciklibérlés, biciklitúra a környéken

0

Uitdam

Szállás 37 €

Biciklibérlés: 25-35€

Ebéd útközben

Főzés vacsora

A mai napon Amszterdam-i városnézés volt a program. Hosszas gondolkodás után úgy döntöttünk, hogy a P+R megoldást választjuk és az arénáig mentünk be. Itt jegyet ad a sorompónál az automata, azt leparkolás után oda kell vinni az ablakhoz, ott az ügyeletes ad max. 5 menetjegyet a központi pályaudvarig, ahová az 54-es metróval lehet bejutni. Fizetni visszaérkezéskor kell 8 €-t, automatába vagy személyesen. A belvárosban először, mivel még nem volt nagy sor, befizettünk egy csatornatúrára, hajó körbevitt bennünket és közben három nyelven folyt az idegenvezetés. Ez 8 ill. 4 € volt. Aztán gyalog folytattuk tovább a városnézést térkép segítségével, közben ettünk a Rembrandt téren. Szép-szép a város, sok a csatorna, de elég nagy a tömeg és van rengeteg biciklis is. A biciklibérlésről már induláskor letettünk, mert a legolcsóbb a kempingben lett volna, 9.25€ fejenként, az ötször számolva elég  sok, máshol mindenütt 12€ körül per nap.

Piacokra keveredtünk be, ahol cannabis-nyalókát árultak, voltunk sajtboltokban, ahol kóstolni lehetett sajtokat, végül csak virághagymákat vettünk. Vissza a főpályaudvarra a kínai negyeden át valahogy bekeveredtünk egy vöröslámpás utcába, kellett is magyarázni a gyerekeknek, hogy mi is ez, ahogy a szabad fűárusítást is.

Mivel alig-alig láttunk boltot, az arénánál lévő modern városrészben kerestünk egy Lidl-t, ott vettünk húst és pár más dolgot, majd a kempingben vacsoráztunk, gyerekek előtte fürödtek a kemping kis strandján a tóparton.


lakások a vízen

híd hátán híd

mutatványos Amszterdamban

utcai piszoár

kerékpárok mindenütt

hogy megismerjük a sajátunkat

17. p

Hága- Antwerpen városnézés, tovább a Brüsszel előtti kempingbe

250 km

Grimbergen

Szállás 27€

Ebéd útközben

Főzés vacsora

Uitdam kempingjéből sikerült 9-kor elindulni, ehhez fél hét körül keltünk fel, a gyerekek hét után. A sátrat viszonylag hamar összeraktuk. Már 10 óra után Hágában voltunk, ahol a városházán beszereztünk egy belvárostérképet, és megnéztük a Binnenhof-ot és a passzázsokat. Dél körül indultunk tovább Antwerpenbe, ahol sikerült a folyóparton ingyenes parkolót találni, 10 perc sétára az óvárostól. A táblákat követve jutottunk be a Gran Markt-ig, a főtérig, ahol az információban szereztem 50 centért német nyelvű sétaútvonal-térképet. Ezt követve egy órás körsétát tettünk – miután ettünk egy Döner-kebabos helyen -, és egész eldugott kis udvarokba is bejutottunk a sétatérkép segítségével. Antwerpen óvárosa nagyon szép, hangulatos, jobb benyomást tett ránk, mint tegnap Amszterdam. Érződik rajta a spanyol hatás és hangulat. Kissé meleg volt már az idő, nem az az észak-német 16-17 fok, hanem 27-30. Az autóhoz visszamenve még kb. 40 km volt hátra a kempingig, de még másfél órát keringtünk Antwerpen különböző részein, mire kitaláltunk, mindezt GPS és térkép segítségével. Dugók és meglátásunk szerint rossz forgalomszervezés, a hollandiai utakhoz képest.

A Grimbergen-i kempingve érve megbeszéltük a recepción a tudnivalókat – legegyszerűbb busszal bejutni a városba, 100 m a megálló, 2€ a jegy, buszmenetrendet adtak, reggelire bagettet rendelni kell és nyolcra odamenni a recepcióhoz, onnan elhozni, 27€ egy éjszaka ötünknek, melegvíz ingyenes - , majd egy nagyon ápolt sátorozóhelyen kiteregettük a nagy sátrunkat, mikor hallottuk, hogy a szomszédban van a szabadtéri uszoda. Benji átment tájékozódni, és a gyerekek végül bementek hárman egyedül fejenként 1.50-ért még egy órát fürödni. Addig sátrat vertünk, főztem, már megint spáros tészta, mert boltban nem voltunk. Papagájok, vadgalambok feljebb repülőgépek repkednek itt, a közönség angol, francia, cseh, holland, német, olasz lakókocsis.

Antwerpen főterén

Antwerpen főterén

városháza

katedrális

igazán jó mutatvány volt

belső udvar

omnibusz a főtéren

az új sátor Grimbergenben



18. szo

Brüsszel egész nap, este Gran place zenés fényjáték, be kocsival/busszal

 

Grimbergen

Szállás 27€

Ebéd és vacsora a városban

Belga csoki

buszjegy

 

A Grimbergen-i kempinggel is nagyon elégedettek voltunk, reggel bagettszerviz van, azaz a recepcióról el lehet hozni az előző este feliratott friss bagetteket. A buszmegálló 100 m-re van a kempingtől, a busz bő félóra alatt visz be Brüsszel központjáig. A buszon egy német házaspárral beszélgettem, kaptam tőlük egy térképet és tippeket, hol szálljunk le, egy másik térképet pedig a városban vettem. Az egyetlen zavaró tényező az elképesztő meleg. Passzázsokba, áruházakba menekülve és a szűk utcákon árnyékban ki lehet bírni, de arról letettünk, hogy a fő téren késő este tartandó fényjátékra várjunk. Megnéztük tehát a Gran Place-t, a pisilő kisfiút, akin ma indonéz ruha volt, ebédeltünk egy Quick-ben. Noémi belga gofrit kért, mi a belga pralinét vagy csokit kóstoltunk volna. Ez csak az egyik passzázsban volt lehetséges a nagy hőség miatt, és csak azonnal elfogyasztható mennyiségben.

Azután metróval kimentünk az úniós épülethez, de nem volt igazán érdemes. Az információs rész szombat révén zárva volt, minden kihalt, építkezések és hőség. Innét továbbmentünk a sárga metróval az Atomiumhoz. Szombat délután lévén esküvői párok fényképezkedtek itt. Mi is így tettünk, majd 20 perces sétával elértük annak a busznak a megállóját, amelyik visszavitt a kempinghez. A hőség miatt a gyerekek megint átmentek egy gyors esti fürdésre a szomszédba. A sátorozó réten cserélődtek a vendégek, ahol tegnap cseh fiúk aludtak a fűben hálózsákban, ott újra cseh fiúk vertek sátrat. Jött olasz pár is kis sátorral és nagy kutyával.


Brüsszel, utcakép

virágszőnyeg, Gran Place


Pisilő kisfiú, indonéz népviseletben

kicsit nagyobb méretben

St. Hubert galéria

uniós központ


Atomium

19. v

Brüsszel-Namur-Luxembourg, városnézések

222 km

Kemping luxemburg http://www.camp-kockelscheuer.lu/index.html

Szállás 19€ kemping luxemburg

Ebéd útközben

Főzés vacsora

Brüsszelből indulva Luxemburg felé lassan dombos lett a táj, először két hete. Azt gondoltuk, kevésbé lesz meleg, de mint utólag kiderült, az volt Luxemburg legforróbb napja ebben az évben, 34-39 fok. A belga-luxemburgi határon átkelve bementünk rögtön egy nagy bevásárlóközpontba, vacsorához valókat venni. Elképesztő az árubőség, a húsos pultnál igen sokáig tartott a válogatás. Rengeteg előre elkészített, bepácolt vagy panírozott húst árulnak. A kocsihoz kijőve már nagy volt a meleg, beszálltunk és Esch-sur-Sure városba mentünk, ahol felmásztunk az erődbe, de leérve, fél óra alatt, 41 fokra melegedett az autó hőmérője. Ilyen melegben már nem jöhetett szóba, hogy kitérünk Viandenbe, hanem egyenesen a kempingbe mentünk. Nagy és jól felszerelt kemping, ingyenes hűtőszekrénnyel és nagy játszótérrel, sok holland, angol, spanyol és olasz vendéggel, ingyenes melegvízzel és olyan vizesblokkal, ahol az RTL rádió állandóan szól, német nyelven. Fizetős internet van. Itt is feliratkoztunk a reggeli bagettre, amit a kisboltban lehet átvenni.


Esch-sur-Sure, lentről

kilátás fentről

gazdag vacsora: saláta, sült krumpli, mártásos hús, gyümölcslé. Vasárnap volt.

20. h

luxemburg

 

22, route de Bettembourg

Kemping luxemburg

19€

Ebéd városban

Főzés vacsora

A városba reggel itt is busszal mentünk be, majd rövid séta után a nem különösebben jelentős belvárosban megkerestük az egyik kazamata (Peter) bejáratát, ahol 40-45 perces vezetésen vettünk részt. 23 km járat van a föld alatt, mindez a világörökség része, és a főváros legfőbb látványossága. Spanyolok és osztrákok építették, porosz ágyú van benne, 1867-ben, amikor az ország semleges lett, próbáltak minél többet eltüntetni belőle, de a világháború alatt is jó óvóhelyként szolgált.

Quick-ben ebédeltünk, majd hamarosan visszamentünk a kempingbe és kitaláltuk, mi legyen a további program. Strandoláshoz már eléggé befelhősödött, a Müllertal túrának sem volt értelme nekiállni, így Remich-n keresztül Schengenbe mentünk, ami Luxemburgban fekszik még, de a francia-német hármas határon. A schengeni egyezményről szóló kiállítás hétfőnként zárva, kicsit nézelődtünk, majd a borok útján indultunk vissza Remich felé, és mindjárt Schengenben sikerült is Mosel-menti bort venni egy kis pincéből. Remich-ben a gyerekek még minigolfoztak egyet, aztán indultunk vissza a kempingbe. Vacsora előtt Zoli még megtankolt a közelben, mivel Luxemburgban a legolcsóbb a környéken az üzemanyag, a diesel 1.30, amikor Németországban 1.50-1.60. Amúgy a boltok is hasonló áron vannak, mint Németországban, talán az éttermek drágábbak.


nagyhercegi palota

viadukt a fővárosban

a kazamaták egyik járata

a sziklák kazamatákat rejtenek

Adolph-híd lentről, háttal kékben a vezetőnk, Jean

a Mosel, Schengennél: előttünk Franciaország, balra Németország, jobbra Luxemburg

Schengen, emlékoszlop és tábla


Schengeni kastély 


Elbling, Rivaner és szőlőlé

kemping, játszótér


21. k

Luxemburg-köln utazás, városnézés köln, csokimúzeum

235 km (2.5 ó)

Ritáéknál

Ebéd városban

Csokimúzeum: 24€

Egyéb belépő:15€

 

Reggel sikerült ¾ kilenc körül elindulni, a pakolást az eső is sürgette, és fél 12 körül Kölnbe értünk. A parkolás Köln-Messe környékén, a Köln-Deutz állomás közelében sikerült, nem akartunk a belvárosig menni, mivel a tetődobozzal nem biztos, hogy befértünk volna a parkolóházakba. Így egy kicsit többet kellett gyalogolni. Elsőnek felmentünk lifttel a Triangle panorámateraszra, inkább ezt, mint gyalog a Dóm tornyába, döntött a család a párás melegben, és hogy több időnk maradjon. Aztán át a Hohenzollern hídon a Dómhoz, séta a Dómban és körülötte, pillantás üvegen át a Römisch-Germanisches Museum híres padlómozaikjára. Ebédelni a főpályaudvar passzázsaiba mentünk, ezúttal Currywurst Express lett, sült kolbászok, fél grillcsirkék és rántott húsok krumplival, megfizethető áron jól is laktak. Aztán még végigloholtunk néhány utcán, megmutattam a gyerekeknek egy kutat a Heinzelmännchen-ekkel és elmentünk a 4711-es házhoz, ahol épp elcsíptük a 14 órás harangjátékot. Innét a csokimúzeumhoz gyalogoltunk a városon át, ahol kb bő másfél órát töltöttünk. A gyerekek lelkesen végignéztek mindent és többször beálltak a csokiba mártott ostyáért. A harmadik emeleten megvannak még az ülőkés társasjátékok, ott német gyerekekkel játszottak együtt. A boltban pedig megintcsak az volt a szabály, hogy lehet egy dolgot választani, amit azonnal meg tud enni, mert kinn megint legalább 30 fok volt.

A Rajna partján gyalogoltunk vissza a hídhoz, majd át, és a kocsihoz. Rita és Alfred hatra várt minket, sikerült is pontosan odaérni. Jól elbeszélgettünk a teraszon, majd Alfred készített vacsorát, vacsora előtt Zoli itt is kért biciklit és körülnézett a településen. Rita most ment nyugdíjba, az iskolájában szép búcsúünnepséget tartottak, és most tele vannak programmal, tervekkel, sokat utaznak. Januárban megvalósítják Alfred régi álmát, és elmennek Új-Zélandra három hétre. Alfred most 75 éves, már 40 éves kora óta szeretett volna oda utazni.

Triangle lentről

panoráma: dóm, Hohenzollern híd

lakatok ezrei: szerelmesek felteszik, a kulcsot a Rajnába dobják

kölnivíz folyik a csapból

A Lego-boltba be kellett menni

Magyarország csokoládéfogyasztása/év/fő/kg: benn az első 12-ben

szökőkút csokival, ostyaosztás

Kerek csokoládé, szögletes csokoládé, lyukas csokoládé...


Rajna-part: itt is nagy a meleg

flex a lakatok között

Ritáéknál Köln egyik elővárosában




22. sze

Köln-haza

1000 km

 

 

 

Ritáékkal reggeliztünk 8 óra körül és 9-kor el is indultunk haza. 1004 km-t mutatott a gps a házuktól a mi házunkig. Kb. három és fél óra elteltével álltunk meg először, akkor ebédeltünk egy Burger Kingben, majd még kétszer álltunk meg rövid időre. Szerencsére nagyobb dugó sehol sem volt, ahogy közeledtünk hazafelé, egyre melegebb lett. Végül este fél kilenckor értünk haza.

Összegezve: nagyon szép 17 napot töltöttünk Nyugat-Európában, összesen 4440 km-t tettünk meg. A gyerekeknek legnagyobb élmény talán Helgoland volt, a legszebb város talán Lübeck, nekünk mellette még Antwerpen. Legszebb tájak: a Stade és Bremerhaven közötti szakasz, Amszterdamtól északra Waterland, dimbes-dombos táj Luxemburgban, virágzó dűnék Sylt-en. Legolcsóbb a kemping Luxemburgban. Megállapítottuk, hogy a meleget ötből négyen rosszul viseljük, tehát ezentúl sem fogunk Délre menni sátorral. Ha fordított irányban utazunk, talán a városokban nem lett volna hőség és az Északi-tenger mellett lett volna kellemes napos idő, de hát ezt nem lehet előre kiszámolni. A jövőre nézve a gyerekek máris előálltak egy-két útvonalötlettel. A kempingben főzéshez mindenképpen saját főzővel kell készülni, öt flakon gázt főztünk el az eltelt idő alatt. Legközelebb viszünk magunkkal saját kerékpárokat, ehhez még vonóhorog és megfelelő tartó kell, de a kempingben és vidéken sokkal rugalmasabban lehet közlekedni.

Amit lehetett volna még, de kimaradt:

-biciklitúrák Hollandiában, Otterndorf környékén, Luxemburgban

-gyalogtúra a Müllertal-ban Luxemburgban

-múzeumok Amszterdamban és máshol is

-strandolás homokos-dűnés tengerparton

A három gyereknek felért a nyaralás egy komplex tanulmányi kirándulással, rengeteg új információt kaptak és tanultak is, földrajz, biológia, történelem, német, angol volt főleg érintve.


 

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése